Kisebbségek



 

A 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060 fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.

 

Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek).

 

Magyarországon egy hivatalosan elismert etnikai kisebbség létezik, a cigányság. Tulajdonképpen a „cigányság" fogalom több népcsoportot is maga mögött takar, amelyek a magyar nemzeti kultúrához egyféleképpen vagy legalábbis hasonlóan viszonyulnak.

A cigányságot számos különböző csoport alkotja, amelyeknek kultúrája jelentősen eltér egymástól. A magyarországi cigányság azoktól az önmagukat romáknak nevező és roma nyelven beszélő népcsoportoktól származik, amelyek a középkorban érkeztek a balkáni országokba és Magyarországra. A cigányság egy része ma is romának vallja magát, például a magyar cigányok (romungrók) és az oláhcigányok hagyományos közösségeihez tartozók. Emellett kialakulóban van a modern roma nemzet fogalma is.

 

                                                                                                              (Forrás: Wikipédia)

 

Kiskunmajsán a cigányság betelepülése az 1900-as évekre tehető. Ekkor kb. 32 család kapott letelepedési engedélyt a várost szélén a jelenlegi cigánytelep helyszínén.

A cigányok hagyományos mesterségéből adódóan először sátrakban, szekereken, majd az általuk előállított agyagvályogból, alapozás és szigetelés nélküli nádfedeles egyszobás házakat építettek. A 90 évvel ezelőtt épített házak az évtizedek során nagy részben összedőltek, megmaradt részükben viszont még 2009-ig laktak.

Az 1990-es évek elején a települési önkormányzat az összedőlt házakban lakók részére átmeneti időszakra vasúti vagonokat biztosított lakhatás céljára. A vagonok és a 90 évekből megmaradt lakóépületek felszámolása, lakásvásárlás céljából Kiskunmajsa Város Önkormányzata a 366/2007. számú határozata alapján 5 millió Ft-tal támogatta a ROM-TP-07-A-P-0003 kódszámú, „Kiút a reménytelenségből" című, nyertes pályázat megvalósítását. A program megvalósítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is támogatta 47.538.000,- Ft-tal. A pályázati célok megvalósítása Konzorcium keretében történt, melynek Kiskunmajsa Város Önkormányzata mellett, további tagjai a Majsai Cigánygyermekekért Alapítvány, mint fő pályázó, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat voltak.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010-ben végzett felmérése szerint 380 család vallotta magát cigánynak, melyből 202 fő férfi, 208 fő nő és 276 fő gyermek.