Döntéshozatal szabályai
46. §
(1) Minősített többség szükséges (Ötv. 15. § (1) bek.)
- a) a rendeletalkotáshoz, (Ötv. 10. § a)
- b) a képviselőtestület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, (Ötv. 10. § b),
- c) törvény által a képviselőtestület hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, (Ötv. 10. § b),
- d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez való csatlakozáshoz, (Ötv. 10. § e),
- e) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, külföldi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, (Ötv. 10. § f),
- f) intézményalapításhoz (Ötv. 10. § g),
- g) az Ötv. 12.§ (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
- h) a képviselő döntésből való kizárásához (Ötv. 14. § (2) bek.),
- i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondásához (Ötv. 18. § (3) bek.),
- j) polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv.33/C. § (1) bek.),
- k) gazdasági társaság alapításához,
- l) alapítvány, közalapítvány létrehozásához, vagy ahhoz való csatlakozáshoz,
- m) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítéséhez, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
- n) hitel felvételéhez, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtásához,
- o) kezesség vállaláshoz, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlásához.
(2) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének ( 10 fő) a szavazata szükséges (Ötv. 15. § (2) bek.)
(3) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők több mint a felének
igen szavazata szükséges. (Ötv. 14. § (1))
A szavazás rendje
47. §
(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után alkot rendeletet, vagy hoz
határozatot.
(2) Szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(3) Az ülés elnöke a napirend során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokat, majd az előterjesztésben szereplő eredeti javaslatot kell szavaztatni.
48. §
(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. ( Ötv. 12.§ (6) bekezdés)
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen"-nel, vagy „nem"-mel lehet de a tartózkodás is megengedett.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni.
(4) A képviselő kérheti szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.
(5) Szavazategyenlőség esetén - mivel döntés nem született - a képviselő-testület dönt arról, hogy az ülésen tovább folytatja-e a vitát, vagy újratárgyalja az előterjesztést későbbi időpontban.
49. §
(1) A képviselő-testület az alábbi ügyekben titkos szavazást tarthat:
- a. választás
- b. kinevezés,
- c. felmentés,
- d. vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
- e. fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
- f. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása,
- g. önkormányzati hatósági ügy tárgyalása,
- h. összeférhetetlenségi ügy tárgyalása,
- i. kitüntetési ügy tárgyalása,
- j. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalása,
- k. vagyonnal való rendelkezés tárgyalása,
- l. képviselő-testület által kiírt pályázat tárgyalása.
(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet
- a) az ülés elnöke,
- b) bármely képviselő
amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy helyiség és urna igénybevételével történik.
(4) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság tagjai járnak el. Akadályoztatásuk esetén három tagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelyet az ülés elnökének javaslatára a képviselő-testület választ tagjai közül.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja és külön jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét, amelyről képviselő-testületnek jelentést tesz.
50. §
A képviselő-testület titkos szavazást tart a 49.§-ban meghatározott tárgykörökben, ha az a jegyzőt, aljegyzőt, önkormányzati intézményvezetőt érinti.
Névszerinti szavazás
51. §
(1) A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásáról, valamint a polgármester elleni kereset benyújtásáról név szerint szavaz. (Ötv. 18. § (3) bek.)
(2) Települési képviselő javasolhatja a névszerinti szavazást a szavazás megkezdése előtt. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Nyílt szavazás esetén legalább 5 képviselőnek a szavazás előtt benyújtott javaslatára névszerinti szavazást kell tartani.
(4) A polgármester esetenként névszerinti szavazást rendelhet el.
(5) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők, „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(7) Szavazás közben a szavazatot indokolni tilos.
A jegyzőkönyv
52. §
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők
és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás
számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. (Ötv. 17. § (1) bek.)
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:
- a) az ülés helyét, időpontját,
- b) az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak nevét,
- c) az ülés megnyitásának idejét,
- d) a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,
- e) az elfogadott napirendet,
- f) a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, hozzászólások lényegét,
- g) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
- h) a határozathozatal módját,
- i) a határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás eredményét,
- j) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
- k) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
- l) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
- a) a meghívó,
- b) írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, nem önálló indítványok,
- c) jelenléti ív,
- d) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya,
- e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
- f) a jegyző törvényességi észrevétele,
- g) a névszerinti szavazásról készült névsor.
(4) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, amely nem selejtezhető
(5) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg.
53. §
A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. (Ötv. 19. § (2) bek.)
54. §
(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (Ötv. 17. §. (1) bek.)
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint a két jegyzőkönyv hitelesítő írja
alá.
55. §
(1) A jegyzőkönyvet az ülést követően 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a közigazgatási hivatal vezetőjének. (Ötv. 17. § (2) bek.)
(2) A képviselő-testület határozatainak kivonatát és az elfogadott rendeleteket a jegyzőkönyv elkészültét követően a képviselők részére kézbesíteni kell.
56. §
A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
57. §
(1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyvébe a polgármesteri hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben és a városi könyvtárban, valamint a honlapon.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.
(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) A zárt ülések előterjesztéseit - az elektronikus kézbesítés során is csak az előterjesztés készítői és a képviselő-testület zárt ülésén részvételi joggal rendelkezők jogosultak megismerni - az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy azok tartalmáról illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást. A polgármester figyelmezteti az ülés résztvevőit az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(5) A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell. Zárt ülésen hozott döntés nyilvános adatait a polgármester nyílt ülésen, a helyi sajtóban és az önkormányzat honlapján nyilvánosságra hozza.
