Építményadó tájékoztató

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésének, valamint 39/C § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotta a helyi adókról szóló – azóta többször módosított - 38/2015. (XI.30.) számú rendeletét (továbbiakban Ör.), amellyel Kiskunmajsa város illetékességi területén bevezette az építményadót.

Az adókötelezettség, az adó alanya

Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
Valamennyi tulajdonos, illetve vagyoni értékű jog jogosultja által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
Társasház, társasgarázs esetén a tulajdonosok saját résztulajdonaik tekintetében önálló adóalanyok. A közös tulajdonú és használatú helyiségek után az adó alanya az érintett közösség.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

Az adókötelezettség a változást (adásvétel, csere, tulajdoni hányad változás, vagyoni értékű jog alapítása, megszűnése, öröklés, ajándékozás, hasznos alapterület módosulás, átminősítés, jövedelemszerző tevékenység létesítése, szálláshely engedély, adómentességre jogosultság, stb.) követő év első napján keletkezik.
Újonnan létrehozott épület/épületrész esetén a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének időpontját követő év első napján keletkezik az adókötelezettség.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján.
Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Adómentesség

a.) Törvényi mentesség:
1. a Htv. 3. § (2) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a Htv. 3. § (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.

2. a Htv. 13. §-a alapján mentes
a) a szükséglakás,
b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
ca) a radioaktív hulladék elhelyezésére,
cb) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
h) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

A Htv. 13/A. § (1) bekezdése szerint, ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (továbbiakban műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

b.) Önkormányzati rendeleti mentesség (az Ör. 5. §-a alapján):
a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás és kiegészítő helyiségei, kivéve a vállalkozási célra használt lakást, illetőleg kizárólag vállalkozási célra használt lakás helyiséget,
b) a magánszemély tulajdonában lévő garázs, ha alapterülete nem haladja meg a 20 m²-t, illetve a magánszemély tulajdonában álló külterületen található, állandó lakóhelyül, vagy gazdálkodásra szolgáló ingatlanok,
c) a magánszemély tulajdonában lévő szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelés-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség.

Az adó alapja

Az adóköteles építmény m² -ben számított, a Htv. 52. § 9. pontjában meghatározott hasznos alapterülete.

Adókörzetek

1.) I. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területe, kivétel az 2.) és a 3.) bekezdésben meghatározott területek.

2.) II. körzet
Barka u., Bodza u., Csalogány tér, Csillag u., Délibáb u., Fácán u., Fülemüle u., Gyöngyvirág u, Kakukk u., Napsugár u., Kalász u., Őzike u., Pipacs u., Rekettye u., Sün u., Venyige u., Liget u., Cinege u., Pillangó tér.

3.)III. körzet

Kiskunmajsa közigazgatási területének az Ör. 2. mellékleteként Ipari Park néven, szereplő területén elhelyezkedő építmények.

Az adó mértéke

1.) I. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területe, kivétel a 2.)-8.) bekezdésben felsorolt estekben az építmények vonatkozásában az adóalap után 200 Ft/m²2.) II. körzet
Barka u., Bodza u., Csalogány tér, Csillag u., Délibáb u., Fácán u., Fülemüle u., Gyöngyvirág u, Kakukk u., Napsugár u., Kalász u., Őzike u., Pipacs u., Rekettye u., Sün u., Venyige u., Liget u., Cinege u., Pillangó tér.
Ezekben az utcákban felsorolt építmények vonatkozásában az adóalap után 400 Ft/m².

3.) III. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területének az Ör. 2. mellékleteként Ipari Park néven szereplő területén az építmények vonatkozásában – az építményekben végzett tevékenység jellegétől függetlenül - az adóalap után 100 Ft/m^2.4.) A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 600 Ft/m².

5.) Kereskedelmi célt szolgáló építmény – amennyiben annak hasznos alapterülete a 200 m²-t meghaladja – az adóalap után 800 Ft/m².

6.) Termelési célra szolgáló építmények vonatkozásában- amennyiben annak hasznos alapterülete az 5000 m²-t meghaladja – az adóalap után 50 Ft/m².

7.) Az Ipari Park területén beruházásként 2014. év 12. hó 31. napját követően megszerzett jogerős végleges használatba vételi engedéllyel épített építmény vonatkozásában a használatba vételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 10 adóéven keresztül az adóalap után az adó évi mértéke 0 Ft/ m²

8.) Sportcsarnok rendeltetésű építmények vonatkozásában, melyek Kiskunmajsa Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2020.(IX.24.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése alapján „Sp” jelű sportolási célú különleges építési övezetben megjelölt helyen található az adóalap után 100 Ft/m².

Az adó bevallása

Az adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését követő 15 napon belül adatbejelentést – mely főlapból és lakás, valamint üdülő esetén „A”, egyéb ingatlan esetén és szálláshely üzemeltetés létesítése esetén „B” jelű betétlapból áll - helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani.
Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „iForm" illetve „PDF" formátumú űrlapon elektronikus formában, ePapíron, valamint postai úton illetve személyesen, vagy meghatalmazott által az adóhatóságnál.
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton vagy személyesen írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

Az adatbejelentés elektronikus úton való beküldése az e-önkormányzati portálon keresztül biztosított: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Az adatbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény (a továbbiakban: Art.) 220. §-a alapján.
Az Art. 141. § (7) bekezdése alapján az önkormányzati adóhatóság az adót - az Art. 141. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.
Az Art. 141. § (8) bekezdése alapján helyi kivetéses adó esetében az adózó adatbejelentését - az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül - módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés során feltárt tényállás alapján állapította meg.

Az adó megfizetése

Az építményadót évente két egyenlő részletben (március 15-ig, illetve szeptember 15-ig) lehet késedelmi pótlék mentesen megfizetni Kiskunmajsa Város Önkormányzata Építményadó beszedési számlájára: 11732143-15339010-02440000.
Aki a fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, késedelmi pótlék fizetésére köteles (Art. 206-210. §).

Az építményadóval kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 6-os irodájában.

Ügyfélfogadási időpontok

Hétfő:	8.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00
Kedd:	8.00 - 12.00
Szerda:	8.00 - 12.00 és 13.00 - 17.00
Péntek:	8.00 - 12.00

Ügyintéző

Rávai Adrienn adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/107-es mellék, e-mail: ravai.adri@kiskunmajsa.hu

Vonatkozó jogszabályok

Értelmező rendelkezések

Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és a lakásbérlet, továbbá az özvegyi jog.

Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyzete -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

Épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a Htv. 52.§ 8., a 20., a 45. és 47. pontjaiban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság - a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság - legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani;

Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót.

Építmény megszűnése: ha az építményt lebontják, vagy megsemmisül.

Adóhatóság: Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya

Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 3.) – 4.) és 7.) pontjában foglalt szervezetek által végzett tevékenység.

Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján országos kereskedelmi üzletlánc, abc-nek, üzletháznak minősülő építmény, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

Termelési célra szolgáló épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján gyárnak, termék-előállító üzemnek, üzemcsarnoknak, műhelynek minősülő épület, épületrész, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá a termék-előállító tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan –nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Üdülő: az ingatlan –nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény.

Sportcsarnok: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sportcsarnok - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja, bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont, üzlethelyiségek, és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek, stb.), akkor is, ha az a sportcsarnok ingatlannal egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

Kapcsolódó dokumentumok: