Iparűzési adó tájékoztató

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésének, valamint 39/C § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotta a helyi adókról szóló – azóta többször módosított - 38/2015. (XI.30.) számú önkormányzati rendeletét (továbbiakban Ör.), amellyel Kiskunmajsa város illetékességi területén bevezette az iparűzési adót.

Adókötelezettség, az adó alanya

A Htv. 35. §-a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Az adó alanya a vállalkozó.

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja

Az adó alapja általános esetben az iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve

• az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a Htv. 39.§ (4)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított- összegével,
• az alvállalkozói teljesítések értékével,
• az anyagköltséggel,
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 2023. évtől jelentősen módosította a Htv. egyszerűsített iparűzési adóalapra vonatkozó szabályait.
A Htv. 39/A. § a 2023. adóévtől az alábbiak szerint változott:
Az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a bevétele nem haladja meg

a) a 25 millió forintot,
b) a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül,

(a továbbiakban az a) és b) alpont szerinti vállalkozó a továbbiakban együtt: kisvállalkozó) az adóévi adó alapját az alábbiak szerint is megállapíthatja:

A kisvállalkozó bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

a) 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot nem haladja meg (ebben az esetben a fizetendő iparűzési adójuk fix 50.000.- Ft/év),
b) 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg (ebben az esetben a fizetendő iparűzési adójuk fix 120.000.- Ft/év),
c) 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot - az (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg (ebben az esetben a fizetendő iparűzési adójuk fix 170.000.- Ft/év.)

Amennyiben 2023-tól ezt a módszert választják az adózók, erről nyilatkozniuk kell, melyet a 2022. évi bevallásuk benyújtásával egyidejűleg kell teljesíteniük 2023.05.31-ig.

Az adó mértéke

Az adó mértéke Kiskunmajsa Város illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a.

A Htv. 51/L. § alapján a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (mikro-, kis és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék.
Ez a rendelkezés –ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak- alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.

2023. évtől megszűnt a KKV-re vonatkozó 1 %-os adómérték, ezen adóévtől minden helyi iparűzési adóalanyra a 2%-os adómérték vonatkozik.

Adókedvezmény

10.000,- Ft adókedvezmény illeti meg azt az adózót, akinek a vállalkozási szintű adóalapja az 500.000,- Ft-ot nem haladja meg.
A tevékenységüket kezdő és megszüntető vállalkozókat a kedvezmény időarányosan illeti meg.

Adómentesség

Mentes az adó alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, akinek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a Htv. szerinti mértéket nem haladja meg.

A Htv. 39/C. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletben jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számra azonosnak kell lennie.

Adóelőleg

A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az adott adóévre vonatkozóan adóelőleget köteles fizetni a Htv. 41.§ alapján. Ezen adóelőleget az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, valamint kilencedik hónapjának 15. napjáig kell megfizetni.

Az adó bevallása és megfizetése

Az adózónak az iparűzési tevékenysége után- ha törvény másként nem rendelkezik- az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell az adóbevallást benyújtani.
A megfizetett előleg, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét szintén az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni, illetve a túlfizetés ettől az időponttól igényelhető vissza.

Aki a fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, késedelmi pótlék fizetésére köteles (Art.^* 206-210. §).

*Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)

Az adózó 2021. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás javítását, illetve az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon - az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - teljesítheti.
Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó a helyi iparűzési adóról szóló bevallását papíralapon is teljesítheti az önkormányzati adóhatósághoz.

Iparűzési adó beszedési számlaszám
11732143-15339010-03540000

A helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX.26.) Korm. rendelet alapján az adózók 2023. január 1. napjától esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségüket euró vagy amerikai dollár devizanemben is teljesíthetik a Magyar Államkincstár (továbbiakban egyes helyeken: Kincstár) által az Önkormányzat részére nyitott „Hipa deviza beszedési technikai számlára”.

HIPA deviza beszedési számla adatai:

Önkormányzat neve: Kiskunmajsa Város Önkormányzata
Számla száma:          10025004-00341912-02120018
Számla IBAN száma: HU57 1002 5004 0034 1912 0212 0018

Felhívjuk figyelmüket arra is, hogy a devizában történő utalás kezdeményezésekor a fizető félnek minden esetben fel kell tüntetnie

• az Önkormányzat Kincstárnál vezetett 28 karakter hosszúságú nemzetközi pénzforgalmi jelzőszámát (IBAN),
• a számlavezető Magyar Államkincstár BIC kódját: HUSTHUHB, valamint
• a Kincstár levelező bankjaként a Magyar Nemzeti Bank BIC kódját: MANEHUHB.

SEPA átutalás esetén a kedvezményezett bankja BIC kódjaként a Kincstár HUSTHUHB BIC kódját kell feltüntetni.

A Kincstár a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a számlájára utalt euró vagy amerikai dollár összegnek a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint a Kincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon számított és a Magyar Nemzeti Bank mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételeiben foglaltak szerint a Kincstár számláján jóváírt forintösszegét haladéktalanul átutalja az Önkormányzat - pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett- helyi iparűzési adóbeszedési számlájára.

Helyi iparűzési adóval kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 4-es irodájában.

Ügyfélfogadási időpontok

Hétfő:   8.00-12.00 és 13.00-16.00
Kedd:    8.00-12.00
Szerda: 8.00-12.00 és 13.00-17.00
Péntek: 8.00–12.00

Ügyintéző

Abonyi Andrea adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/130-as mellék, e-mail: abonyia@kiskunmajsa.hu

Jogszabályi háttér

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
• Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
• Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 38/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete,
• Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének az az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben alkalmazandó eljárási szabályokról szóló 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelete,
• A helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet

Értelmező rendelkezések

Vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,
• jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
• egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.

Jogi személy: olyan szervezet, amelyet az állam – annak érdekében, hogy a szervezet a vagyoni forgalomban való fellépést is igénylő céljait elérhesse – polgári jogi (alapvetően vagyoni, kisebb mértékben személyi) alanyi jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. A Polgári Törvénykönyv Harmadik könyv fejezete a jogi személyekre általánosan vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Egyéni vállalkozó:  az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

• az ingatlan-bérbeadási,
• a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
• a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
• az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
• az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
• az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
• a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

Egyéni cég: Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. 

Egyéb szervezet:

a) az egyesület, az alapítvány,
b) a köztestület, a közalapítvány,
c) a lakásszövetkezet, a társasház,
d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
e) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
g) a közös jogkezelő szervezet,
h) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
i) a víziközmű társulat,
j) az egyházi jogi személy,
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
l) a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
p) a közraktár, valamint
q) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

Mezőgazdasági őstermelő: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.

Háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.