Kiskunmajsa város településképének védelméről szóló 9/2019. (IV.01.) önkormányzati rendeletének 2. sz. módosításáról

Kiskunmajsa Város Polgármestere


a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 29/A.§. (1) bekezdése pontja értelmében – figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési és településkép-védelmi szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 546/2020. (XII.2.) Korm. rend v. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra - 


közzé teszi


Kiskunmajsa Város Önkormányzat képviselő-testületének a Kiskunmajsa város településképének védelméről szóló 9/2019. (IV.01.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet)  módosításáról szóló rendelet-tervezetét és ezzel egyidejűleg ezen hirdetmény közzétételével elektronikus úton LAKOSSÁGI FÓRUMOT hirdet, azzal a céllal, hogy a 6/2017. (II.10.) önkormányzat rendelettel megállapított partnerségi egyeztetés szabályai szerint az érintett lakosság, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek a közzétételtől számított 15 napon belül – legkésőbb 2021. október 16-ig –Kiskunmajsa Város Polgármesterénél elektronikus úton a polgarmester@kiskunmajsa.hu  e-mail címre megküldve javaslatokat, észrevételeket tehetnek, véleményt nyilváníthatnak.
A rendelet tervezet megtekinthető a Kiskunmajsa város hivatalos honlapján (www.kiskunmajsa.hu) az alábbi linken:   https://www.kiskunmajsa.hu/hirek/139969/kiskunmajsa_varos_telepuleskepenek_vedelmerol_szolo_9-2019._(iv.01.)_onkormanyzati_rendeletenek_modositasarol


Szakmai tájékoztató 

 

A jogszabályi háttér:

  • a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény,
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljr),
  • a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet.

 

  1. Településképi bejelentési eljárás

 

Az Eljr. 2021. III. 1-től hatályos rendelkezései értelmében:
„26/B. § (1a) A polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le a) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében, és
b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények vagy - különös településképi követelmények meghatározásának hiányában - a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében.”

"26/C. § (3) Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról."

A településképi rendelet hatályos szövege nem tartalmazza az Elj. 26/B. § (1a) bekezdése a) pontjában felsorolt esetek szabályozását, a kérelmező által benyújtandó kérelemben megadandó adatokat és benyújtandó dokumentumokat, ezért ezekkel a rendelkezésekkel kiegészíteni tervezzük a rendeletet.

Főépítész hiányában a bejelentési eljárás szabályozásánál kikerül a rendeletből a főépítész véleményének előzetes kikérése is, valamint a reklámhordozók megnevezése is pontosítására kerül a településképi rendelet 24-25§-ainak, az 1.§-ának és a bejelentési eljárásra irányuló kérelmet tartalmazó 3. melléklet  módosításával.

24.§
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának
megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás)
esetén

25. §
(1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester legalább 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve ha nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe,  illetve nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek akkor megtiltja azt.
(4) A határozat érvényességének időtartama reklámok és reklámhordozók elhelyezése irányuló eljárás esetén 1 év, amely alatt a reklám, reklámhordozó kihelyezését meg kell valósítani. Ez az időtartam nem hosszabbítható meg.
(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati engedélyhez is kötött, az engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, az engedélyező határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

 

  1. Értelmező rendelkezések módosítása

 

A reklámok és reklámhordozók elhelyezéséhez kapcsolódó bejelentési eljárásban fontos szerepet kap, hogy mely felületeken lehet reklámot elhelyezni. A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV.28.) kormányrendelet bizonyos esetekben szabályozza a reklámhordozó felületeket, azonban az információs és más célú berendezés fordulatlól eddig csak az információs berendezés megfogalmazása került beemelésre a rendelet értelmező rendelkezési közé, a más célú berendezés fogalma nem került pontosításra.
A gyakorlati jogalkalmazás során több esetben felmerült ennek a pontosításának  a hiánya, ezért célszerű legalább példálózó jelleggel iránymutatást adni e tekintetben is a helyes jogértelmezés elősegítése érdekében.
Fentiek tekintetében a rendelet tervezetben módosításként szerepel az 1.§ kiegészítése a 11. ponttal:

11. Más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.

 

  1. Hatáskör változás

 

Az önkormányzat településkép-érvényesítő eszközei tekintetében eddig a polgármester rendelkezett hatósági hatáskörrel. A településképi véleményezés, a településképi bejelentés, valamint kötelezési eljárás, de a szakmai konzultációk tekintetében is a jogosult a polgármester volt a településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény (továbbiakban: Településképi törvény) felhatalmazása alapján.

A 2021. évi XXXIX. törvény hatályba lépő rendelkezése értelmében ezen hatáskör címzettje a jövőben az önkormányzat, illetőleg annak képviselő-testülete (közgyűlése) lesz. Sok képviselő-testületi hatáskörhöz hasonlóan ez is átruházható lesz, amelyet a képviselő-testület a településképi rendeletben kell, hogy megtegyen. Tehát adott esetben, ha ezt a hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át, akkor gyakorlati szempontokat tekintve az eljárások a korábbiakhoz hasonlóan kerülhetnek majd lefolytatásra. Azonban, ha ilyen hatáskörátruházás nem történik, de az önkormányzat a településkép-érvényesítő eszközökkel, rendelet útján élni kíván, akkor egyes ügyeket, kizárólag az aktuális testületi üléseken lehet majd elbírálni.

Fontos kiemelni, hogy a hatáskör változás a településképi döntések jogorvoslati rendszerében is változást eredményezhet. Ha első fokon nem a képviselő-testület jár el az ügyben, úgy a döntés ellen továbbra is a képviselő-testülethez benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Ha azonban a testület saját hatáskörében jár el, illetve dönt, úgy jogorvoslat miatt már közvetlenül csak az illetékes bírósághoz lehet majd fordulni. Ezen hatáskörátruházás tekintetében a képviselő-testületnek 2021. október 31-ig kell módosítani a településképi rendeletet.

 

A településképi rendelet I. Fejezete a következő 1/A alcímmel egészül ki:
1./A Hatásköri rendelkezések

1/A §
Az e rendeletben szabályozott településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos eljárásokban a hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

 

  1. Településképi kötelezési eljárás és településkép-védelmi bírság bevezetése

 

Lényeges jogszabálymódosítás 2021. július 1. napjától, hogy a Helyi Építési Szabályzatot sértő esetekben is eljárhat az önkormányzat, amennyiben ennek lehetőségét beépíti a településképi rendelet szabályai közé.

A fent leírtak alapján látható, hogy a rendeltetésmódosítás, valamint a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások már csak településképi bejelentés után hajthatók végre. A településképi bejelentéshez kötés minden települési önkormányzatnak kötelező lesz, emiatt pedig a településképi követelményeket sértő, illetve településképi bejelentést elmulasztó ingatlantulajdonosokkal szemben a településképi kötelezés eszközével is élhet az önkormányzat.

Rendkívül fontos új elem, hogy a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat megsértő esetekben is felléphet az önkormányzat, és a jogkövető magatartásra irányuló eredménytelen felhívás után a településképi kötelezéssel szerezhet érvényt az előírásoknak. Korábban ilyen jellegű eljárást, kötelezést kizárólag a településképi követelményeket sértő esetekben lehetett foganatosítani, és a helyi építési szabályzatokban, a rendeltetésekre előírt szabályokat nem lehetett megkövetelni.

A polgármesternek korábban nem volt hatásköre a helyi építési szabályzat megkövetelésére, az építésügyi hatóság értelmezése szerint pedig, építési munkával nem járó cselekmények esetében szintén hatáskör hiányában, nem járhat el az ilyen esetekben (annak ellenére, hogy az előírás a helyi építési szabályzatban szerepelt, mely az építés helyi rendjét és szabályait hivatott deklarálni).

Lényeges megjegyezni, hogy a fentiek szerint szabálytalan rendeltetésmódosítások esetében az új előírásokat a 2021. július 1. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

Fentiek érvényesítésére szükséges a rendelet módosítása a településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályok megjelenítésével.

A településképi rendelet VI. Fejezete a következő 17/A alcímmel egészül ki:

17/A
A településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság

25/A §

(1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le.
(2) Ha  az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét – megsértette, a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát a településképi követelmények teljesítésére kötelezi.

25/B. §
(1) A polgármester az ingatlantulajdonost a 25/A.§ (3) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(2) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során – a bírság jogszabály keretei közötti
mértékének figyelembevételével – a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát,
h) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a város jogszabályban meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek, valamint jelen rendeletben foglalt értékek megőrzését vagy érvényesülését.
(3) A kiszabott közigazgatási bírságot az ingatlantulajdonos a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

*          *          *

Önkormányzatunk várja észrevételeiket, javaslataikat a fenti témában. Észrevételt, javaslatot tenni, vagy bővebb felvilágosítást kérni 2021. október 16. éjfélig lehet, postai úton az önkormányzatnak címzett levélben, 6120 Kiskunmajsa, Fő utca 82. szám alatti címre beküldve, vagy a polgarmester@kiskunmajsa.hu címére küldött elektronikus levélben.


Kapcsolódó dokumentumok:
Minden jog fenntartva © 2011-2021 Kiskunmajsa Város