Térsége

A Tanyavilág-élményrégió és tágabb környezete ‒ Bács-Kiskun megye egésze ‒ hazánk legsűrűbben tanyákkal átszőtt vidéke. A tanyai örökség megtalálható még a városi települések képében is. Nemrégiben még, ha a tanyára gondoltunk, helyi szinten inkább elfeledni vágyott, sokszor negatív tartalmat találtunk. Ez nyomokban ma is kísért. Pedig a külső szemlélő számára a tanya mindinkább különleges, egyedi értéket képvisel, amelyért érdemes a városokból, akár külföldről ideköltözni.

Mi különlegest nyújthatunk az ideérkezőnek? Elsősorban azt, ahol, amiben és ahogyan élünk. Nekünk itt élőknek egy helyi gazdaság, a gazdálkodók termelte javak, az itteni táj megszokott: a grandiózus alföldi naplemente, a puszták virágözöne, az alföldi termálvíz simogató gyógyereje és a tavaszi semlyékvizek látványa nekünk föl se tűnik… A meghitt vidékélménybe itt tökéletes illeszkedik a tanyavilág termette kisvárosok kulturális turizmusa: az egykor vizes tanyatáj speciális település-szerkezetei, jellegzetes gazdasági, lakó- és középületei, az Alföld tájanként más-más állattartása, talajtájanként változatos növényi kultúrái, gasztronómiája, a gazdálkodó családok aktív munkaprogramjai.

S akkor még nem is említettük a jellegzetes tájanyagokat: a kiskunsági meszes homokot, amely a hidegre, melegre, nedvességre, vízhiányra stb. megdöbbentő érzékenységgel reagál. Az agyagot, amely ősi építőanyag volt errefelé tanyán, falvakban és városon. A löszt, a terméskőfajtákat, amelyek mind a vizek szülöttei, és földtörténeti koroktól válhatatlanul összekötik az Alföldet az alpi és kárpáti vízadó tájakkal. S persze a kiskunsági semlyékvizek, a semlyéki gyógynövények. Sorolhatnánk a széles témakatalógust, de ez egy végtelen különlegesség. Ezt bemutatni nem lehet, csak apránként megismerni, megszeretni. Nem véletlen nevezi így a magyar ember: tanyavilág.