Községháza, tömlöccel

A Községháza épületét 1783-86 között építette Kovács János halasi kőművesmester Munkácsi István asztalosmesterrel és Antal György lakatossal. Csábrády János kiskunmajsai helytörténetíró korabeli feljegyzéseiből tudjuk, hogy a Községháza épületében 1827-ig csak négy helyiség funkcionált: egy jegyzői szoba, egy tanácsterem, egy irattár és egy adószedői szoba. Emellett külön fedél alatt volt a cselédszoba, konyha-kamrából álló cselédház, a községi gazdasszony rendelkezésére, akit már 1783-tól foglalkoztattak. Az épület alatt volt a hírhedté vált pincebörtön, ahová már kisebb vétkek elkövetéséért is – lopás, garázdálkodás, káromkodás – elzárták az embereket néhány napra, vagy pálca- és korbácsütésre ítéltek. A népi szájhagyomány szerint a két hírhedt betyár, Bogár Imre és Rúzsa Sándor mellett – akik ezen a területen is garázdálkodtak – a majsai illetőségű Veszelka testvérek is raboskodtak a Községháza alatti pincebörtönben és a szomszédos Bagolyvár nevű kocsmát is többször látogatták. Erdei Ferenc a Futóhomok című művében részletesen ír a kiskunmajsai községházáról. Napjainkban a városi önkormányzat kaidásában megjelenő Velünk élő történelem sorozat első kötete foglalkozik bővebben –többek között- az épület történetével.