Május 6-a a Redemptio napja

1745-ben ezen a napon írta alá Mária Terézia a Jászkun kerület megváltását engedélyező kiváltságlevelet. Ezzel negyven éves jobbágyi lét után többek között a Jászság is visszaszerezte régi szabadságát.
Igen ám, de egy ekkora – Jászárokszállástól Kelebiáig, Karcagtól Garáig érő –, sok ezer négyzetkilométeren elterülő földön hol őrizték ezeket a kiváltságleveleket?
A jászkunok nem voltak restek: a szabadságukat jelentő okmányok számára 1775-ben vasládát verettek, amit privilegiális ládának neveztek el. A barokk stílusú láda közel 150 kilogramm súlyú, és Franciscus Dubler lakatosmester műve. A szerkezet páratlan abból a szempontból is, hogy három kulcs zárta, minden kulcs négy helyen zárt. Vagyis ha valaki a jászok és kunok kiváltságleveleihez akart volna hozzáférni, annak összesen tizenkét zárral kellett volna megbirkóznia. A ládát – benne az okmányokkal – Jászberényben őrizték. A kulcsok a három kerületi kapitánynál voltak, tehát csak akkor lehetett kinyitni, ha mindhárman egyszerre jelen voltak.
A priviligiális láda használata a Jászkun kerületekkel egy időben szűnt meg. A kiegyezés évében ugyan még használták, ám az 1876-os megyerendezés során tartalmával együtt elszállították a Jász Múzeumba -immár kiállítási tárgyként- és azóta is ott látható.
A jászok és kunok emlékét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal is ápolja. 2020-ban a szolnoki megyeházán a Jász és a Nagykun termek átadásával tisztelgett a két szabadságszerető népnek.

Minden jog fenntartva © 2011-2021 Kiskunmajsa Város