Adók, ügyleírások

Adóigazolások kiadása

Ügyindítás

A kérelem nyomtatvány benyújtása alapján - mely személyesen, vagy meghatalmazott által, postai úton, illetve elektronikusan is beküldhető a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: helyi adóhatóság) – történik az igazolás kiállítása.

A helyi adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapot szerint állítja ki az igazolást a kiállítás napjára vonatkozóan, vagy a kérelemben megjelölt napra, időszakra vonatkozóan.



Az általános adóigazolás tartalma

  1. az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon a helyi adóhatóságnál fennálló adótartozását,
  2. az 1. pontban kimutatott összegből a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,
  3. az 1. pontban kimutatott összegből a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat,
  4. a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha a helyi adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette.


A nemleges adóigazolás
igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon a helyi adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletének VI. cím 2. pontjában foglaltak alapján illetékmentes.


A kérelem benyújtható

  • magánszemélyek esetében:
    • papír alapon (személyesen, meghatalmazott útján, postai úton) - elektronikus formában
  • társas vállalkozások, egyéni vállalkozók esetében:
    • cégkapun, vagy ügyfélkapun keresztül kizárólag elektronikus formában.


A kérelem elektronikus úton való beküldése az e-önkormányzati portálon keresztül biztosított: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap


Elektronikus ügyintézés

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. 36. § (1) bekezdése, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 23. pontja alapján a gazdálkodó szervezetek (mely vonatkozik az egyéni vállalkozókra is) cégkapun keresztül, írásbelinek minősülő elektronikus úton küldhetik el beadványaikat a helyi adóhatóság felé. Fontos tudnivaló az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban, hogy kizárólag az a magánszemély minősül egyéni vállalkozónak, aki az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában (EVNY-ben) is ekként szerepel.


Ügyintézési határidő

Az adóigazolás kiadása iránti kérelem előterjesztésétől számított 6 nap

Az adóigazolással kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 6-os irodájában.


Ügyfélfogadási időpontok

Hétfő:  8.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00
Kedd:  8.00 - 12.00
Szerda:  8.00 - 12.00 és 13.00 - 17.00
Péntek:  8.00 - 12.00



Ügyintéző

Rávai Adrienn adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/107-es mellék, e-mail: ravai.adri@kiskunmajsa.hu


Vonatkozó jogszabályok


Építményadó tájékoztató

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésének, valamint 39/C § (1) bekezdésének  felhatalmazása alapján megalkotta a helyi adókról szóló – azóta többször módosított - 38/2015. (XI.30.) számú rendeletét (továbbiakban Ör.), amellyel Kiskunmajsa város illetékességi területén bevezette az építményadót.


Az adókötelezettség, az adó alanya

Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
Valamennyi tulajdonos, illetve vagyoni értékű jog jogosultja által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
Társasház, társasgarázs esetén a tulajdonosok saját résztulajdonaik tekintetében önálló adóalanyok. A közös tulajdonú és használatú helyiségek után az adó alanya az érintett közösség.


Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

Az adókötelezettség a változást (adásvétel, csere, tulajdoni hányad változás, vagyoni értékű jog alapítása, megszűnése, öröklés, ajándékozás, hasznos alapterület módosulás, átminősítés, jövedelemszerző tevékenység létesítése, szálláshely engedély, adómentességre jogosultság, stb.) követő év első napján keletkezik.
Újonnan létrehozott épület/épületrész esetén a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének időpontját követő év első napján keletkezik az adókötelezettség.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján.
Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.


Adómentesség

a.) Törvényi mentesség:
1. a Htv. 3. § (2) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a Htv. 3. §  (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ.  A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.

2. a Htv. 13. §-a alapján mentes
a) a szükséglakás,
b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
ca) a radioaktív hulladék elhelyezésére,
cb) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
h) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

A Htv. 13/A. § (1) bekezdése szerint, ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (továbbiakban műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

b.) Önkormányzati rendeleti mentesség (az Ör. 5. §-a alapján):
a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás és kiegészítő helyiségei, kivéve a vállalkozási célra használt lakást, illetőleg kizárólag vállalkozási célra használt lakás helyiséget,
b) a magánszemély tulajdonában lévő garázs, ha alapterülete nem haladja meg a 20 m2-t, illetve a magánszemély tulajdonában álló külterületen található, állandó lakóhelyül, vagy gazdálkodásra szolgáló ingatlanok,
c) a magánszemély tulajdonában lévő szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelés-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség.


Az adó alapja

Az adóköteles építmény m2 -ben számított, a Htv. 52. § 9. pontjában meghatározott hasznos alapterülete.


Adókörzetek

1.) I. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területe, kivétel az 2.) és a 3.) bekezdésben meghatározott területek.

2.) II. körzet
Barka u., Bodza u., Csalogány tér, Csillag u., Délibáb u., Fácán u., Fülemüle u., Gyöngyvirág u, Kakukk u., Napsugár u., Kalász u., Őzike u., Pipacs u., Rekettye u., Sün u., Venyige u., Liget u., Cinege u., Pillangó tér.

3.)III. körzet

Kiskunmajsa közigazgatási területének az Ör. 2. mellékleteként Ipari Park néven, szereplő területén elhelyezkedő építmények.


Az adó mértéke

1.) I. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területe, kivétel a 2.)-8.) bekezdésben felsorolt estekben az építmények vonatkozásában az adóalap után 200 Ft/m2

2.) II. körzet
Barka u., Bodza u., Csalogány tér, Csillag u., Délibáb u., Fácán u., Fülemüle u., Gyöngyvirág u, Kakukk u., Napsugár u., Kalász u., Őzike u., Pipacs u., Rekettye u., Sün u., Venyige u., Liget u., Cinege u., Pillangó tér.
Ezekben az utcákban felsorolt építmények vonatkozásában az adóalap után 400 Ft/m².

3.) III. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területének az Ör. 2. mellékleteként Ipari Park néven szereplő területén az építmények vonatkozásában – az építményekben végzett tevékenység jellegétől függetlenül - az adóalap után 100 Ft/m2.

4.) A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 600 Ft/m².

5.) Kereskedelmi célt szolgáló építmény – amennyiben annak hasznos alapterülete a 200 m²-t meghaladja – az adóalap után 800 Ft/m².

6.) Termelési célra szolgáló építmények vonatkozásában- amennyiben annak hasznos alapterülete az 5000 m²-t meghaladja – az adóalap után 50 Ft/m².

7.) Az Ipari Park területén beruházásként 2014. év 12. hó 31. napját követően megszerzett jogerős végleges használatba vételi engedéllyel épített építmény vonatkozásában a használatba vételi engedély megszerzését követő évtől kezdődően 10 adóéven keresztül az adóalap után az adó évi mértéke 0 Ft/ m²

8.) Sportcsarnok rendeltetésű építmények vonatkozásában, melyek Kiskunmajsa Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2020.(IX.24.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése alapján „Sp” jelű sportolási célú különleges építési övezetben megjelölt helyen található az adóalap után 100 Ft/m2.



Az adó bevallása

Az adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését követő 15 napon belül adatbejelentést  – mely főlapból és lakás, valamint üdülő esetén „A”, egyéb ingatlan esetén és szálláshely üzemeltetés létesítése esetén „B” jelű betétlapból áll - helyrajzi számonként külön-külön kell benyújtani. 
Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „iForm" illetve „PDF" formátumú űrlapon elektronikus formában, ePapíron, valamint postai úton illetve személyesen, vagy meghatalmazott által az adóhatóságnál. 
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton vagy személyesen írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

Az adatbejelentés elektronikus úton való beküldése az e-önkormányzati portálon keresztül biztosított: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Az adatbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény (a továbbiakban: Art.) 220. §-a alapján.
Az Art. 141. § (7) bekezdése alapján az önkormányzati adóhatóság az adót - az Art. 141. §  (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.
Az Art. 141. § (8) bekezdése alapján helyi kivetéses adó esetében az adózó adatbejelentését - az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül - módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés során feltárt tényállás alapján állapította meg.


Az adó megfizetése

Az építményadót évente két egyenlő részletben (március 15-ig, illetve szeptember 15-ig) lehet késedelmi pótlék mentesen megfizetni Kiskunmajsa Város Önkormányzata Építményadó beszedési számlájára: 11732143-15339010-02440000.
Aki a fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, késedelmi pótlék fizetésére köteles (Art. 206-210. §).

Az építményadóval kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 6-os irodájában.


Ügyfélfogadási időpontok

Hétfő:  8.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00
Kedd:  8.00 - 12.00
Szerda:  8.00 - 12.00 és 13.00 - 17.00
Péntek:  8.00 - 12.00



Ügyintéző

Rávai Adrienn adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/107-es mellék, e-mail: ravai.adri@kiskunmajsa.hu


Vonatkozó jogszabályok

 

Értelmező rendelkezések

Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és a lakásbérlet, továbbá az özvegyi jog.

Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyzete -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

Épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a Htv. 52.§ 8., a 20., a 45. és 47. pontjaiban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság - a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság - legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani;

Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót.

Építmény megszűnése: ha az építményt lebontják, vagy megsemmisül.

Adóhatóság: Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya

Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 3.) – 4.) és 7.) pontjában foglalt szervezetek által végzett tevékenység.

Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján országos kereskedelmi üzletlánc, abc-nek, üzletháznak minősülő építmény, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

Termelési célra szolgáló épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján gyárnak, termék-előállító üzemnek, üzemcsarnoknak, műhelynek minősülő épület, épületrész, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá a termék-előállító tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan –nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Üdülő: az ingatlan –nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény.

Sportcsarnok: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sportcsarnok - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja, bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont, üzlethelyiségek, és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek, stb.), akkor is, ha az a sportcsarnok ingatlannal egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.


Idegenforgalmi adó tájékoztató

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésének, valamint 39/C § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotta a helyi adókról szóló – azóta többször módosított - 38/2015. (XI.30.) számú rendeletét (továbbiakban Ör.), amellyel Kiskunmajsa város illetékességi területén bevezette a tartózkodás utáni idegenforgalmi adót.


Adókötelezettség, az adó alanya

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.


Adómentesség

A Htv. 31. § szerint idegenforgalmi adó kötelezettség alól mentes:

  • a 18. életévét be nem töltött magánszemély
  • a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély
  • közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
  • aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója
  • az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából - eltöltő egyházi személy
  • a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

 

Az idegenforgalmi adó alóli mentesség érvényesítésének eljárási rendje

  • A településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó vagy annak munkavállalója részére a munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodás miatt biztosított adómentességhez az Ör. 1. melléklete szerinti Nyilatkozatot kell a nyilvántartáshoz csatolni, igazolva ezzel, hogy a munkavégzés Kiskunmajsa város közigazgatási területén történik.
  • Az életkor alapján biztosított adómentességet nyilatkozattal nem kell igazolni, mivel személyi okmány bemutatásával a szállásadónál vezetett nyilvántartás az életkort tartalmazza.
  • Közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján csak az a személy mentesül az idegenforgalmi adó megfizetése alól, aki Kiskunmajsa illetékességi területén működő középfokú oktatási intézménnyel áll tanulói jogviszonyban, illetve szakképzés céljából iskolarendszerű, vagy felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézménynél áll tanulói, hallgatói jogviszonyban, vagy ilyen intézménnyel kötött képzési szerződést és ezt kell csatolni a nyilvántartáshoz.
  • Minden más, a Htv.-ben felsorolt mentesség esetében, illetve elrendelt intézkedések folytán az illetékes szerv, hatóság által az itt tartózkodást igazoló igazolások elfogadhatók, illetve csatolandók a nyilvántartáshoz.

 

Az adó alapja

A megkezdett vendégéjszakák száma.


Az adó mértéke

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 350 Ft.


Adókötelezettség keletkezésének bejelentése

Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) szálláshely üzemeltetője az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az adóhatóságnak az erre megfelelő nyomtatványon és módon.


Az adó megfizetése

A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (adóbeszedésre kötelezett) szedi be.
A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is köteles befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
Az adókötelezettség magában foglalja a bejelentési, bevallási, adófizetési, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, adóbeszedési, pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítését is.


Az adó bevallást benyújtó személye

Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.


Az adóbevallás benyújtás formája és módja

A bevallás benyújtható az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, elektronikus formában, ePapíron, postai úton, illetve személyesen, vagy meghatalmazott által is.

A bevalláshoz tartozó igazolásokat is a bevallással egyidejűleg kell csatolni

A bevallás és adatbejelentés elektronikus úton való beküldése az e-önkormányzati portálon keresztül is biztosított: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. 36. § (1) bekezdése, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 23. pontja alapján a gazdálkodó szervezetek (ide tartozik az egyéni vállalkozó is ) Cégkapun keresztül, írásbelinek minősülő elektronikus úton küldhetik el beadványaikat. Fontos tudnivaló az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban, hogy kizárólag az a magánszemély minősül egyéni vállalkozónak, aki az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában (EVNY-ben) is ekként szerepel.
Az adószámmal rendelkező magánszemélyek az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon személyesen, meghatalmazott által vagy postai úton is benyújthatják bevallásaikat.


Az adóbevallás benyújtási és fizetési határideje

Az adóbeszedésre kötelezett a tárgyhónapot követő hó 15-ig az adómentes és az adóköteles vendégéjszakákról bevallást készít és küldi meg – a hozzá tartozó mentességet igazoló nyilatkozat, igazolás illetve egyéb dokumentum másolattal együtt - az adóhatóságnak az erre megfelelő nyomtatványon és módon.

Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig Kiskunmajsa Város Önkormányzat 11732143-15339010-03090000 számú tartózkodás utáni idegenforgalmi beszedési számlájára fizeti meg.
Aki a fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, késedelmi pótlék fizetésére köteles (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 206-210. § alapján).


A befizetendő idegenforgalmi adó nyilvántartás rendje

Az Ör. 12. §-a alapján a szálláshely szolgálató köteles olyan  szálláshely-kezelő szoftvert használni, amely vendégnyilvántartás vezetésére és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas.
Az idegenforgalmi adóbevallás elkészítéséhez tartalmazza a vendég és az adóbeszedő azonosításához szükséges adatokat, továbbá az idegenforgalmi adóalap, a Htv. 31. §-ában biztosított adómentességek és az idegenforgalmi adó összege megállapításához szükséges további adatokat olyan formában, hogy az az adóhatósági ellenőrzésre is alkalmas legyen.
A nyilvántartásba valamennyi vendéget be kell vezetni.
A mentességre való jogosultság  igazolása hiányában az adót be kell szedni, illetve meg kell fizetni.


Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő az adóbevallásnak az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságunkhoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap.


Az adatbejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos döntések közlése

Az idegenforgalmi adó önadózáson alapuló adónem, a bevallással kapcsolatos döntés (határozat) – az adókötelezettség határidőben történő és megfelelően történő teljesítése esetén - nem készül.
Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

Az idegenforgalmi adóval kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 6-os irodájában.

 

Ügyfélfogadási időpontok

 

Hétfő:  8.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00
Kedd:  8.00 - 12.00
Szerda:  8.00 - 12.00 és 13.00 - 17.00
Péntek:  8.00 - 12.00



Ügyintéző

Rávai Adrienn adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/107-es mellék, e-mail: ravai.adri@kiskunmajsa.hu


Vonatkozó jogszabályok

 


Értelmező rendelkezés

Adóhatóság: Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya


Iparűzési adó tájékoztató

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésének, valamint 39/C § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotta a helyi adókról szóló – azóta többször módosított - 38/2015. (XI.30.) számú önkormányzati rendeletét (továbbiakban Ör.), amellyel Kiskunmajsa város illetékességi területén bevezette az iparűzési adót.

Adókötelezettség, az adó alanya

A Htv. 35. §-a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Az adó alanya a vállalkozó.

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja

Az adó alapja általános esetben az iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve

  • az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a Htv. 39.§ (4)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított- összegével,
  • az alvállalkozói teljesítések értékével,
  • az anyagköltséggel,
  • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.


Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

Az adó mértéke

Az adó mértéke Kiskunmajsa Város illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a.

A Htv. 51/L. § alapján a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (mikro-, kis és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék.
Ez a rendelkezés –ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak- alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.

Adókedvezmény

10.000,- Ft adókedvezmény illeti meg azt az adózót, akinek a vállalkozási szintű adóalapja az 500.000,- Ft-ot nem haladja meg.
A tevékenységüket kezdő és megszüntető vállalkozókat a kedvezmény időarányosan illeti meg.

Adómentesség

Mentes az adó alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, akinek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a Htv. szerinti mértéket nem haladja meg.

A Htv. 39/C. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletben jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számra azonosnak kell lennie.

Adóelőleg

A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az adott adóévre vonatkozóan adóelőleget köteles fizetni a Htv. 41.§ alapján. Ezen adóelőleget az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, valamint kilencedik hónapjának 15. napjáig kell megfizetni.

A Htv. 51/M.§ alapján a vállalkozónak a 2022. évben, az adott előleg-fizetési időszakban esedékes, bevallott és a 2022. évben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel bevallandó iparűzési adóelőleg 50 %-át kell megfizetni, ha:

a) a 2021. április 1-jén hatályos, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII.22.) Korm. rendelet 2. § (4)-(6) bekezdése szerint nyilatkozatot tett, feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre,
b) az a) pont szerinti feltételnek meg nem felelő vállalkozó 2022. február 25-ig nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak arról, hogy
ba) a 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan mikro-, kis és középvállalkozásnak minősül, valamint
bb)- ha azt az Art.* 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg- bejelenti a telephelyének címét.

*Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)

Az adó bevallása és megfizetése

Az adózónak az iparűzési tevékenysége után- ha törvény másként nem rendelkezik- az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell az adóbevallást benyújtani.
A megfizetett előleg, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét szintén az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni, illetve a túlfizetés ettől az időponttól igényelhető vissza.

Aki a fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, késedelmi pótlék fizetésére köteles (Art. 206-210. §) .

Az adózó 2021. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás javítását, illetve az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon - az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - teljesítheti.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó a helyi iparűzési adóról szóló bevallását papíralapon is teljesítheti az önkormányzati adóhatósághoz.

Iparűzési adó beszedési számlaszám
11732143-15339010-03540000

Helyi iparűzési adóval kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 4-es irodájában.

Ügyfélfogadási időpontok

Hétfő:   8.00-12.00 és 13.00-16.00
Kedd:    8.00-12.00
Szerda: 8.00-12.00 és 13.00-17.00
Péntek: 8.00–12.00

Ügyintéző

Abonyi Andrea adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/130-as mellék, e-mail: abonyia@kiskunmajsa.hu

Jogszabályi háttér

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
  • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
  • Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
  • Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
  • Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 38/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete,
  • Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének az az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben alkalmazandó eljárási szabályokról szóló   1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelete,

Értelmező rendelkezések

Vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,
  • jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
  • egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.

 

Jogi személy: olyan szervezet, amelyet az állam – annak érdekében, hogy a szervezet a vagyoni forgalomban való fellépést is igénylő céljait elérhesse – polgári jogi (alapvetően vagyoni, kisebb mértékben személyi) alanyi jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. A Polgári Törvénykönyv Harmadik könyv fejezete a jogi személyekre általánosan vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Egyéni vállalkozó:  az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

  • az ingatlan-bérbeadási,
  • a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
  • a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
  • az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
  • az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
  • az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
  • a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

 

Egyéni cég: Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. 

Egyéb szervezet:

a) az egyesület, az alapítvány,
b) a köztestület, a közalapítvány,
c) a lakásszövetkezet, a társasház,
d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
e) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
g) a közös jogkezelő szervezet,
h) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
i) a víziközmű társulat,
j) az egyházi jogi személy,
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
l) a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
p) a közraktár, valamint
q) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

Mezőgazdasági őstermelő: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.

Háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.


Talajterhelési díj tájékoztató

A talajterhelési díjfizetési kötelezettséget a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 39/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör. ) írja elő.


Díjfizetési kötelezettség


A talajterhelési díjfizetési kötelezettség Kiskunmajsa város közigazgatási területén azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésére álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót – is alkalmaz.


Talajterhelési díj megfizetése alóli mentesség, illetve díjkedvezmény

(1)   Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól az a kibocsátó, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az adóévet megelőző évben nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegének másfélszeresét.

(2)   50%-os díjkedvezményben részesül az a kibocsátó a talajterhelési díjból, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az adóévet megelőző évben eléri a legkisebb öregségi nyugdíj összegének másfélszeresét, de nem haladja meg a kétszeresét.

(3)   Nem jogosult mentesség és kedvezmény igénybevételére az, akinek negyedéves egy főre eső vízfogyasztása meghaladja a 10 m3-t.

 

Amennyiben önkormányzati mentesség igénybevételére kerül sor, a mentességet alátámasztó jövedelemigazolás (nyugdíjszelvény, stb.) másolatát mellékelni kell a bevalláshoz.


Talajterhelési díj alapja

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában a talajterhelési díj alapjaként 20/liter/fő/nap vízmennyiség, csökkentve a  locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével, mely utóbbi meghatározása a díjfizető felelőssége tudatában tett bevallásán alapul.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető továbbá azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja, a bevalláshoz az ezt igazoló számla csatolása szükséges.

A talajterhelési díj alapja az Ör. alapján még tovább csökkenthető –mentes a díjfizetési kötelezettség alól – az elszivárgott vízmennyiséggel, melyről a szolgáltató a díjfizetésre kötelezett kérelmére igazolást ad ki, mely a bevalláshoz szintén csatolandó.


A díj mértéke, kiszámításának módja

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj  Ktdt.–ben és Ör.-ben meghatározott alapja, a Ktdt-ben meghatározott és egységdíja, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
A talajterhelési egységdíj mértéke 1.200,- Ft/m³
Kiskunmajsa város területérzékenységi szorzója a Ktdt. 3. számú melléklete alapján 1,5.
Fentiek alapján a talajterhelési díj mértéke Kiskunmajsa város közigazgatási területén  1.800,- Ft/m³.


A talajterhelési díj bevallása és megfizetése

A kibocsátó a talajterhelési díjat a tárgyévet követő év március 31-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az önkormányzati adóhatóság számára.

E határnapot elmulasztók késedelmi pótlék megfizetésére kötelezettek (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 206-210.§).

Ha a kibocsátó több ingatlannal vagy telephellyel rendelkezik, ingatlanonként külön-külön bevallást köteles benyújtani.

A díjfizetési kötelezettség évközi keletkezése és megszűnése /csatorna hálózatra történő rá- illetve lecsatlakozás, vízfogyasztás keletkezése, megszűnése/ esetén a változással érintett /előző és új/ kibocsátónak a tárgyévet követő év március 31-ig kell bevallását benyújtani, és az ennek megfelelő részarányos díjat megfizetnie.

A talajterhelési díjat a 11732143-15339010-03920000 számú Kiskunmajsa Város Önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számlájára kell megfizetni.

Tájékoztatom a Tisztelt Díjfizetésre kötelezetteket, hogy a felhívásokat, illetve a bevallás teljesítésére szolgáló nyomtatványokat március elején postázzuk a Kiskunsági Víziközmű-szolgáltató Kft. által szolgáltatott adatok alapján. 

A talajterhelési díjjal kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 6-os irodájában.


Ügyfélfogadási időpontok

Hétfő:  8.00 - 12.00 és  13.00 - 16.00
Kedd:  8.00 - 12.00
Szerda:  8.00 - 12.00 és 13.00 - 17.00
Péntek:  8.00 - 12.00

 

Ügyintéző

Rávai Adrienn adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/107-es mellék, e-mail: ravai.adri@kiskunmajsa.hu


Vonatkozó jogszabályok

 

Értelmező rendelkezések

műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi - műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva - a rácsatlakozást.

jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint.

család: Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók.

egyedülálló: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy.

háztartás: Az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek.

területérzékenységi szorzó: a település területérzékenységi szorzója a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 3. számú melléklete szerint attól függ, hogy milyen az adott terület érzékenységi besorolása. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Kiskunmajsa város érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. Ezen besorolás alapján Kiskunmajsa város területérzékenységi szorzója a Ktdt. 3. számú melléklete alapján 1,5.


Telekadó tájékoztató

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésének, valamint 39/C § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján megalkotta a helyi adókról szóló – azóta többször módosított - 38/2015. (XI.30.) számú rendeletét (továbbiakban Ör.), amellyel Kiskunmajsa város illetékességi területén bevezette a telekadót.

Adókötelezettség

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

Az adó alanya

Az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, aki/amely a naptári év első napján a telek tulajdonosa, vagy az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja (pl.: haszonélvezője), illetőleg több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában. Több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Adómentesség

  1. Mentes az adókötelezettség alól a magánszemély tulajdonában álló telek a kialakítást követő év első napjától a kialakítást követő 4. év végéig.
  2. Mentes az adókötelezettség alól a magánszemély tulajdonában lévő épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév 1. napjától 4 éven keresztül.
  3. Az. I. körzetben lévő magánszemély tulajdonában lévő lakóingatlanhoz tartozó telek.
  4. Mentes a II. körzetben lévő ingatlan-nyilvántartásban üdülőként feltüntetett építményhez tartozó telek.
  5. Az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész.
  6. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek (A Htv. 52. § 15. pontja szerint)
  7. Az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.
  8. Az adóalany termék – előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

 

Az adó alapja

  • Beépítetlen telek esetén: az adóköteles telek m2-ben számított területe.
  • Beépített telek esetén: a telek teljes területe, csökkentve az építménnyel fedett területtel, illetve az építmény hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrésszel.

 

Adókörzetek

1.) I. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területe, kivétel a 2.) bekezdésben meghatározott területek.

2.)    II. körzet
Barka u., Bodza u., Csalogány tér, Csillag u., Délibáb u., Fácán u., Fülemüle u., Gyöngyvirág u, Kakukk u., Napsugár u., Kalász u., Őzike u., Pipacs u., Rekettye u., Sün u., Venyige u., Liget u., Cinege u., Pillangó tér.

 

Az adó mértéke

A telek alapterülete után:

1.)    I. körzet
Kiskunmajsa közigazgatási területe, kivéve a 2.) bekezdésben felsorolt esetben a telkek vonatkozásában az adóalap után 0 Ft/m2.

2.)    II. körzet
Barka u., Bodza u., Csalogány tér, Csillag u., Délibáb u., Fácán u., Fülemüle u., Gyöngyvirág u, Kakukk u., Napsugár u., Kalász u., Őzike u., Pipacs u., Rekettye u., Sün u., Venyige u., Liget u., Cinege u., Pillangó tér.

Ezekben az utcákban felsorolt telkek vonatkozásában az adóalap után 65 Ft/m2.

Adókötelezettség keletkezése

a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,
b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,
c) erdőnek minősülő telek esetében
- a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy
- az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján,
d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,
e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján
keletkezik adókötelezettség.

Adókötelezettség megszűnése

a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a
ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,
bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének
utolsó napján,
c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,
d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,
e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg az adókötelezettség.

Az adókötelezettségben bekövetkező, fenti bekezdésekben nem említett minden más változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

A bevallás benyújtása

Az adó fizetésére kötelezett az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül köteles adatbejelentést benyújtani az adóhatósághoz.
Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „iForm" illetve „PDF" formátumú űrlapon, elektronikus formában, ePapíron, valamint postai úton illetve személyesen, vagy meghatalmazott által az adóhatóságnál.

Az adatbejelentés elektronikus úton való beküldése az e-önkormányzati portálon keresztül is biztosított: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Az adó megfizetése

Az adót félévenként két egyenlő részletben március 15-ig illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.
Az adót Kiskunmajsa Város Önkormányzat 11732143-15339010-02510000 számú telekadó beszedési számlájára kell teljesíteni.

Aki a fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, késedelmi pótlék fizetésére köteles (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 206-210. §) .

Elektronikus ügyintézés

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. 36. § (1) bekezdése, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 23. pontja alapján a gazdálkodó szervezetek (ide tartozik az egyéni vállalkozó is) Cégkapun keresztül, írásbelinek minősülő elektronikus úton küldhetik el beadványaikat. Fontos tudnivaló az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban, hogy kizárólag az a magánszemély minősül egyéni vállalkozónak, aki az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában (EVNY-ben) is ekként szerepel.

A telekadóval kapcsolatos további kérdésekről készséggel adunk felvilágosítást telefonon vagy ügyfélfogadási időben személyesen a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal (6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) 6-os irodájában.

Ügyfélfogadási időpontok

Hétfő:  8.00-12.00 és 13.00-16.00
Kedd:  8.00-12.00
Szerda:  8.00-12.00 és 13.00-17.00
Péntek:  8.00- 12.00


Ügyintéző

Rávai Adrienn adóigazgatási ügyintéző
telefon: 77/481-144/107-es mellék,
e-mail: ravai.adri@kiskunmajsa.hu

 

Vonatkozó jogszabályok

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv.
  • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL.tv.
  • Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI.tv.
  • Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2015. (XI. 30.) helyi adó rendelete
  • Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben alkalmazandó eljárási szabályokról szóló 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelete
  • Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

 

Értelmező rendelkezések

 

Telek: A Htv. 52. § 16. pontja alapján az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve:
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g)  a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;

Adóhatóság: Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya

Jogi személy: olyan szervezet, amelyet az állam – annak érdekében, hogy a szervezet a vagyoni forgalomban való fellépést is igénylő céljait elérhesse – polgári jogi (alapvetően vagyoni, kisebb mértékben személyi) alanyi jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. A Polgári Törvénykönyv Harmadik könyv fejezete a jogi személyekre általánosan vonatkozó szabályokat tartalmazza.